Válság van. Az egész világon. Erről beszélnek a tévében, a rádióban, erről ír az újság. Mindenki számol, oszt, szoroz, kivon és összead. Azt mondják, hogy most rossz nekünk, és még egy ideig ez így is marad. Én azonban úgy döntöttem, hogy nem kérek a válságból! Sem a nagy globális, gazdasági, pénzügyi és akármilyen válságból, sőt a lelki és egyéb változatából sem! És ne higgyék, hogy őrült vagyok!
Csak megpróbálok úgy élni, ahogyan eddig, vagy még jobban… Íme az én receptem, lehet hogy másnak is segít.

Szeretném megjegyezni, hogy én egyedül élek, a fizetésemből, fizetem a lakáshitelem törlesztő részletét – devizahitel - és a lakás rezsijét, valamint próbálok a maradékból megélni. Ehhez viszonyítson a kedves olvasó.

1. rész: Jusson is, maradjon is, azaz kis pénzbeosztási tippek mindenkinek
Sohasem szórtam a pénzt, még akkor sem, amikor megtehettem volna. Természetesen most is – akárcsak korábban – jól megnézem, hogy mire mennyit adok ki. Sok embert ismerek, és az üzletekben sok embert látok, akik megvesznek olyan dolgokat, amire nincs feltétlenül szükségük. És a hónap vége felé, amikor elfogy a pénzük, csak siránkoznak. És két dolgot tesznek: vagy koplalnak, vagy kölcsönt vesznek fel – jó magas kamattal -, hogy tartani tudják a „megszokott színvonalat”. Csakhogy az utóbbi tovább mélyíti a problémát.
Mi a megoldás? Hogyan ne kerüljünk a hitelek és az adósságok csapdájába? Nem túl bonyolult a megoldás, csak némi önuralom kell hozzá.

Első lépés: Vegyünk elő papírt és ceruzát. A lapot függőlegesen osszuk ketté, az egyik felére írjuk fel a bevételeinket, a másikra a kiadásokat. Dedós módszer? Lehet, de tényleg szükség van rá! A bevételekhez csak a biztosat írjuk fel – a nagymama által a zsebünkbe dugott pénz nem számít ide… Fizetés. Ezzel hamar megvagyunk. Sajnos.
Jöhetnek a kiadások.
Első sor, az otthonunk rezsije, vegyünk mindent szépen sorra. Fűtés/távhő – kinek mi jutott -, villany, víz, gáz, közös költség, vezetékes/mobil telefon, internet, kábeltévé, biztosítás. Ezek közül néhány állandó összeg, a többit pedig nagyságrendileg meg tudjuk határozni. Adjuk össze, és kerekítsük ki valami egyszerű összegre. Például az 52 ezret 55-re, vagy a 86-ot 90 ezerre. Ennek még lesz szerepe.
Második sor: a hitelünk törlesztő részlete – ha nincs az tiszta szerencse, de a hírek szerint kevesen vannak ebben a kivételes helyzetben. Az árfolyam ingadozásait is számoljuk bele, azaz a legrosszabb várható árfolyammal kalkuláljunk. Például a svájci frankosok most – április közepe - kalkuláljanak 200 forinttal, az eurósok meg 300-zal. Itt is kerekítsük ki az összeget, mint a rezsinél. Ha albérletbe lakunk, akkor azt ide „könyveljük” be.
Harmadik és többedik sor: BKV, vagy egyéb bérlet, amivel közlekedünk, a gyerek óvodai/iskolai étkezése és egyéb olyan kiadások, amelyeket kötelező befizetni, mert egyébként bajba kerülhetünk. Ezek is felfelé kerekítve.
Szóval most már megvagyunk a fontos kiadásokkal. Összesítsük őket.
Második lépés: És akkor most jön a nagy attrakció: Bevétel mínusz kiadás. Az eredményből kell gazdálkodni. Nem sok? Nem baj. Még ebből is levonunk egy kicsit, mert ugye válság van. Számszerűsítsünk: ha 50 ezer forintunk, vagy annál kevesebb maradt, akkor tegyünk félre biztonsági tartalékba 5 ezer forintot. Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több mint 50 ezer forintot költhetnénk el, akkor legalább 5, de inkább 10 ezer forintot helyezzünk biztonságba. Több mint 100 ezer forintunk maradt? Ez azért nem semmi, a hat számjegy feletti részt tessék félretenni, ha a család létszáma hatnál kevesebb.

És ami ezután megmaradt abból szabadon ga(rá)zdálkodhatunk egész hónapban!

Ebből kell költeni az étkezésre, ruhára, szórakozásra. Ilyen sorrendben. Mert enni muszáj, és néha ruhát is kell venni. A szórakozásra pedig nem feltétlenül kell sokat költeni, lehet szinte ingyen is, csak körül kell nézni.
Ha pedig ügyesek voltunk, akkor a rezsit és a törlesztő részletet is bőven számoltuk, azaz marad néhány ezer forint, ami még jól jöhet.

Folyt. köv.